Ebben az esztendőben több jelentős adóváltozás lép hatályba. Ezért most összegyűjtöttük a legfontosabbakat, amelyek a vállalkozásokat és a munkavállalókat érintik 2022-ben.
Melyek lesznek a személyi jövedelemadózást érintő adóváltozások 2022-ben?
Hogyan változnak a minimálbér, garantált bérminimum összegei?
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2022. január 1-jétől:
• havibér alkalmazása esetén 200 000 Ft /hó
• hetibér alkalmazása esetén 45 980 Ft /hét
• napibér alkalmazása esetén 9 200 Ft /nap
• órabér alkalmazása esetén 1 150 Ft /óra
A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől:
• havibér alkalmazása esetén 260 000 Ft /hó
• hetibér alkalmazása esetén 59 780 /hét
• napibér alkalmazása esetén 11 960 Ft /nap
• órabér alkalmazása esetén 1 495 Ft /óra
2022-ben változik minimálbér és a garantált bérminimum összege is.
Mit jelent a 25 év alatti fiatalok adómentessége?
A kedvezmény 2022. január 1-jétől érvényesíthető összevont adóalapot csökkentő kedvezményként, amelyet 25. életévük betöltéséig érvényesíthetik a fiatalok. Azok a hónapok vehetők figyelembe jogosultsági hónapként, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be.
- Figyelembe vehető jövedelmek: a jogosultsági hónapban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén a jogosultsági hónapra elszámolt), az összevont adóalapba tartozó:
- bérnek minősülő jövedelem (pl. munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, adóköteles társadalombiztosítási ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély stb.),
- a bérnek nem minősülő más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (kivétel a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítésnek a törvényben előírt mértéket meghaladó összege),
- az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
- vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem,
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
Milyen adóváltozást jelent ez a korábbiakhoz képest?
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• családi kedvezmény.
Adóváltozások az általányadózásban
• 15 millió forint helyett az éves minimálbér tízszerese (24 000 000 Ft),
• kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében pedig 100 millió forint helyett az éves minimálbér ötvenszerese (120 000 000 Ft).
A jövedelem megállapításához alkalmazható átalányköltség-kulcsok száma háromra csökken:
– a korábban 25, illetve 40 százalékos költséghányadot alkalmazó adózók 40 százalékos;
– a 75, illetve és 80 százalékos költséghányadot alkalmazók 80 százalékos (pl: taxis személyszállítás, fodrászat);
– a 83, 87, 91, illetve 93 százalékos költséghányadot alkalmazók egységesen 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.
Adómentes jövedelemrész, adóelőleg-fizetési kötelezettség:
A jövedelem az éves minimálbér feléig (1 200 000 Ft) mentesül a személyi jövedelemadó alól és adóelőleg fizetési kötelezettség sem keletkezik. Amennyiben az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét
(1.200.000.-Ft) meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.
Kerékpárhasználat adómentessége
Adómentes a kifizető (munkáltató) által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár, magáncélú használata. Akkor sem kell adóköteles
bevételt megállapítani, ha a kerékpárt a magánszemély saját személyes céljaira is használhatja. A kerékpár tulajdonba adása nem adómentes. Kerékpár alatt kizárólag a köznapi értelemben vett kerékpárt kell érteni.
Nem alkalmazható az adómentesség ugyanakkor például a roller, az elektromos roller vagy más, közlekedésre használható kétkerekű eszköz juttatására.
Kerékpár magánszemélyeknek történő biztosítása:
A kifizető (munkáltató) által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használatának adómentességéről az Szja tv. 1. sz. melléklete rendelkezik. A kifizető által a munkavállalóknak és más a
vállalathoz kapcsolódó magánszemélyeknek biztosított kerékpár átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás a társasági adóalapban minden esetben levonható.
Ide tartozik a cég tulajdonában álló, vagy által bérelt, lízingelt, illetve bármilyen konstrukcióban a cég rendelkezésére álló kerékpár, továbbá a vállalati kiadások terhére a magánszemélynek bármilyen jogi
megoldással ingyenesen tulajdonba juttatott kerékpár, amelyet az érintett magánszemély kizárólag magáncélra, vagy az üzleti cél mellett magáncélra is használhat, annak megtérítése nélkül. A rendelkezés a
hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített, pedállal hajtott, kétkerekű kerékpárra vonatkozik. Nem tartozik ide például a teljesen elektromos kerékpár, a roller, a segway. A munkavállalók által használt kerékpárok vásárlása, és a céges kerékpárflották használattal, üzemeltetéssel kapcsolatos költségei elszámolhatóak a társasági adóalapnál.
Irreleváns, hogy a munkavállalók a munkával összefüggő célokra, vagy magáncélra is használják-e a kerékpárokat.
Szociális hozzájárulás adó
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. január 1-jétől 13%, a szakképzési hozzájárulás pedig megszüntetésre kerül. Ez az adóváltozás az jelenti, hogy a munkáltatónak a munkavállaló díjazásával kapcsolatos
adóterhelése 17 százalékról 13 százalékra mérséklődik.
Szakképzési hozzájárulás
fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.
Adóváltozás 2022-ben a munkáltatókat és a munkavállalókat is érinti
A társasági adóról szóló törvény módosításai:
- Fejlesztési adókedvezmény mértéke
A kis-és középvállalkozások beruházásai esetén ismételten módosul az adókedvezményre jogosító értékhatár. A fejlesztési adókedvezmény sok KKV számára ismeretlen, hiszen eddig több százmilliós beruházás esetén lehetett csak igénybe venni ezt a társasági adókedvezményt. Azonban 2022. január 1-től a kisvállalkozások esetében a jelenértéken legalább 50 millió forintos, középvállalkozásoknál a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházásnál is alkalmazható a fejlesztési adókedvezmény. Fontos, hogy nem adóalap kedvezményről, hanem a fizetendő adóból érvényesíthető adókedvezményről van szó 2022.01.01- től kisvállalkozás esetében 50 millió Ft, középvállalkozás esetében 100 millió Ft az adókedvezményre jogosító értékhatár.
Mi lesz KATA adózással?
- A kisadózó vállalkozók ellátási alapjában is lesz adóváltozás
A főfoglalkozású KATA-s egyéni és társas vállalkozók eldönthetik, hogy a Katv. szabályai szerint havonta 50 000 forintot fizetnek vagy élnek azzal a választási lehetőséggel, hogy 50 000 forint helyett 75 000 forint fizetést teljesítenek. A fizetett összegnek az ellátási alap és nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő kiszámításánál van jelentősége. A törvényjavaslat alapján az ellátási alapok az alábbiak:
2021. Tételes adó: 50.000 Ellátási alap: 102.000 Tételes adó: 75.000
Ellátási alap: 170.000
2022. Tételes adó: 50 000 Ellátási alap: 108 000 Tételes adó: 75.000
Ellátási alap: 179 000
Adóváltozás KIVA esetében is!
- Adómérték
A kisvállalati adó mértéke 2022. január 1-jétől 11 százalékról 10 százalékra csökken.
Az adónem által korábban szintén kiváltott szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től megszűnik, azaz ennek a tehernek a megfizetésére a jövőben sem a kisvállalati adózók, sem más vállalkozások nem kötelezettek.
Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel.
Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.
Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére – így beruházásokra és készletek vásárlására – fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a
gyorsan növekvő vállalkozásoknak, ráadásul lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.
0 hozzászólás